Dracollin

Házvezető:

Lizbeth Parlay

ELSŐSÖK ELŐTÖRTÉNETEI:

Drake Palmer

Név: Drake Palmer
Születési hely, idő: Prága, 1994. február 28.
Kor: 15
Háttér: Aranyvérű
Ház: Dracollin
Évfolyam: 1. évfolyam
Szakirány: majd egyszer vezetni fogom a családi vállalkozást.. vagy legalább is az élére ültetek egy hajléktalant.. -.-
Iskolai Poszt: bajkeverő
Pálca: 17 hüvelyk hosszú ébenfa pálca unikornis szőr maggal mesterien faragott nyéllel, és szivárványkővel díszített markolattal.
Seprű: nincs
Háziállat: nincs, utálom az állatokat!
Egyéb: Mi kellene még??

Didergetően hűvös téli éjszaka..
Csend, melyet nem tör meg semmi, csak a süvítő szél lágy hangja, ahogy a hatalmas házak között kedvére száguldozik.
1994. február 28-át írunk.
Ahhoz képest, hogy ez már egy olyan időpont, ami igencsak közelebb van a tavaszhoz.. nos, ahhoz képest igazán hűvös, szeles, fagyos idő van.
Igen, ezen a zord éjjelen születtem én.
Anyám nem volt valami erős teremtmény. Talán ennek a hatalmas tragédiának köszönhető a felém irányuló nagyfokú harag és gyűlölet. Igen, gyűlöltek, hiszen anyám pont akkor halt meg, mikor engem a világra hozott. Egy óriási sikollyal kísérve lépett át a másik világba, és hagyott itt, teljesen egyedül azok között a karmok között, melyeket mindennél jobban gyűlölök.
Apám nevelt fel, azt azonban nem lehet mondani, hogy abban a szeretetben, melyre egy gyermeknek szüksége van. Ő valahogy túlságosan elfoglalt volt hozzám, túlságosan megvetett ahhoz, hogy ténylegesen foglalkozzon velem.
Elfoglalt üzletember lényébe egy gyermek egyáltalán nem fért bele, sőt, ha már voltam olyan galád, hogy megszabadítottam álmai nőjétől.. hát tett arról, hogy én is kényszeresen megszabaduljak az élettől.
A napi elhanyagolás egyre gyakoribbá vált, Őt már nem is láttam. Egy dada foglalkozott velem, bár az, hogy foglalkozott, nos, ez eléggé tág fogalom. Kissé öreg volt, kissé kedvetlen, és inkább érdekelték a pletykák a cselédekről, mint én.
Talán neki köszönhető, hogy hamar megtanultam mi az csend. Egyszerűen már egy idő után nem szóltam, nem sírtam semmiért. Még apró gyermekként felfogtam – tudatosították bennem – hogy vannak dolgok, melyek nem járnak nekem alanyi jogon. Hát igen..
Döbbenet, de a mai napig úgy gondolom a szeretet sem jár alanyi jogon.. hiszen miért is kellene mindenki felé sugározni, mikor a földön annyi ember, gyermek van, akitől jogtalanul megvonják.

Lassan de biztosan közeledtem valami új felé.. a változás már gyorsan zajlott le. A szeretet hiánya miatt magamba fordultam. Sokáig nem beszéltem, majd mikor végre átestem a holtponton egy saját barátot kreáltam magamnak. Lassan ez a barát lett a mindenem. Lelkem apró, féltett dolgait vele osztottam meg, akkor még nem tudtam, milyen ŐRÜLTSÉGET csinálok! A bennem lakó barát egyre közelebb férkőzött hozzám, majd lényem részévé vált. Annyira hozzám nőtt, hogy egyre sűrűbben vette át elmém felett az irányítást. Ilyenkor minden keserűség kitört belőlem, törtem, zúztam pont mint egy őrült. Eme viselkedésem miatt meg kellett tanulnom hozzáidomulni a másik énemhez. Hasonló jellemet vettem fel magamra, ám mindezeket már későn.
Pedig ha tudtam volna, hogy valójában egyáltalán nem vagyok őrült, hogy az a barát, akivel olyan nagy örömmel beszélgetek a testvérem.. nos, talán akkor minden máshogy lett volna. Ez azonban teljességgel elegendő volt ahhoz, hogy végre kijátszva minden figyelmet megszabaduljanak tőlem, tőle.. az egész létünktől. Apám fülébe természetesen igen hamar eljutott elborult elmeállapotom híre, így itt volt a kedvező alkalom, hogy megszabaduljon tőlem.
10 évesen elmegyógyintézetbe küldtek, 13 éves koromig itt éltem, állandó orvosi felügyelet alatt tartottak. A napi gyógyszereknek hála, eljutottam arra a szintre, hogy a normális élet igencsak fájdalmat okozott, hogy egyszerűen szükségem volt arra a napi 5-6 tablettára, hogy legalább egy kicsit is – minimálisan – szépnek lássam a világot. Természetesen nem láttam szépnek, szenvedtem, pont mint egy kutya, de kit érdekelt ez az egész??! Kit érdekelt a nyomorom, mellyel rendelkezem? Hiszen ott mindenkinek megvolt a saját baja, a saját keresztje, melyet a sírig magával cipel. Én is a pokolba fogom hurcolni.. hála a sok kedves embernek körülöttem. A napok lassan vánszorogva teltek-múltak, én pedig szép lassan elfelejtettem, hogy van egy testvérem. A barát alakja lassan átalakult egy elképzelt személlyé.. egy olyan alakká, melyet csak én látok.
Agyam a hatalmas sokk hatására teljesen átrendezte a memóriámat.. már nem emlékeztem arra egyáltalán, hogy nekem van még valakim a „jóságos” apámon kívül.
Sajnos a varázslat ebben a helyzetben nem segített. Igaz, annyi előnye volt ennek a pár intézetben töltött évnek, hogy megismertem magam, felépítettem a saját világomat. Ezután az én „szerető” apám úgy döntött, hogy rendes iskolába küld, természetesen úgy, hogy az iskola bentlakásos.. valamint a gyógyszereimet rendesen kell szednem. Így tehát itt vagyok.. egy őrült a hatalmas falak között…”

Az iskolában töltött idő egészen kellemesen telik. Igaz, furcsa volt, hiszen soha nem voltam még ennyire körülvéve emberekkel. Idegesített a közelségük, hogy mindenhol ott vannak, hogy kutató pillantásokkal méregetnek. Soha senkivel nem beszéltem eddig, ha mégis, akkor csak a minimális alap szintre korlátoztam a kommunikációt. Hát igen, így egy ilyen helyzet után nehéz beilleszkedni. Hála az égnek igazán jó házba kerültem. Rajtam kívül még számos lelki beteg és gyógyszerfüggő ember él, akik pont olyan elutasítóak mint én. Senki sem akar ismerkedni, talán nevezhetnénk a házat a magányos emberek csoportjának is. Nekem pont erre volt szükségem. Persze megismertem több embert is.. hiába nem akartam..!
Végre rájöttem, hogy semmire, senkire nincs szükségem.. csak magamra..

175 cm magas vagyok és sportosan vékony. Széles vállakkal és keskeny csípővel rendelkezem. Arcom igazán szép, finom vonásokkal tarkított. Egyetlen dolog rontja csak el ezt a kisfiús összképet, ez pedig nem más, mint a fájdalom a világos, már-már fehéres árnyalatú lélektükreimben. A múlt sebei nem múltak el nyomtalanul, kissé zorddá vált az arc, mely akár még igazán szép is lehetne.
Hajam szőkésbarna, kissé hosszabb, mint lennie kellene. Nem tehetek róla, egyszerűen nem mindig látom értelmét annak, hogy fodrászhoz menjek. Orrom kissé pisze, egyenes vonalú. Ajkaim kellőképpen teltek. Bőröm hófehér, hála a gyógyszereknek és annak, hogy az intézet óta valahogy nem vágyom a napfényre. Túlságosan megszoktam már, hogy valami sötét sarokban üldögélek magányosan, egyedül.. egyszerűen nem mászok ki a fényre, feleslegesnek tartom.
Ruhák terén nagyon követem a divatot. Általában a sötét ruhákat részesítem előnyben, ezzel is még jobban kiemelve bőröm fakóságát, szemem fagyosan kék színét. Szeretek öltönyt hordani, elegánsan öltözködni, természetesen az időjárástól függően. Mégis kellemes megjelenés jellemzi az általam nyújtott összképet.

Mogorva, gúnyos, sértő. Talán ez az a három szó, mely a legjobban jellemző rám. Egyáltalán nem vagyok egy kedves természet. Barátaim nincsenek, kerülöm az emberek társaságát, antiszociális hajlamaim vannak, melyet előszeretettel kiközvetítek az emberek felé. Soha nem kerülök közel senkihez, ha lehet inkább elmenekülök. Egyszerűen nincs kedvem társalogni, nincs kedvem a múltamról.. a nyomoromról beszélni másokkal. Jobb, ha magamban tartom a dolgokat, jobb ha nem mesélek senkinek sem. Nem kellenek a szánakozó, lesajnáló pillantások.
Bosszúálló természet vagyok, ha valaki megbánt, megsért, az triplán adom vissza. Persze sokszor nem kell az sem, hogy megbántsanak.. jobb már az elején gonosznak és bunkónak lenni. Bár ha tudnák, hogy ez az egész csak egy jó kis maszk, mely mögé elrejthetem valódi énemet.. talán akkor akadnának olyan emberek, akik megpróbálnák letépni ezt a jó kis álarcot.

Eminens tanuló vagyok, persze csak abban, amit szeretek. Logikusan gondolkodom, mindig mindenhez tervet készítek. Nem szeretem a meglepetéseket, szóval szinte mindig van a tarsolyomban egy B-terv. Kissé sznob vagyok, lenézem a félvéreket, a sárvérűeket. Nagyfokú kritikusi vénával áldott meg a jóisten, ezért előszeretettel teszek megjegyzést mindenre, ami nem tetszik. Egyáltalán nem szeretem a nőket! Na nem azért, mert nem vonzódom hozzájuk, hanem azért, mert egy külön fajnak számítanak – legalább is a számomra. Utálom a fecsegésüket, a vihogásukat és azt a sok pillantást, melyet felém küldözgetnek minduntalan. Nem akarom, hogy észrevegyenek, mégis úgy érzem, hiába menekülök, nem hagyják, hogy elbújjak.. kíváncsi szempárjaik mindig megtalálnak.

Kicsit hirtelen haragú vagyok, általában először átkozódom, és csak utána kérdezek. Hiába hitték, illetve mondták azt az orvosok, hogy skizofrén vagyok, elmém teljesen egészséges. Szedem az antidepresszánsokat, és ennek hatására sok minden megváltozott. Lassan elhiszem én is, hogy valami nem stimmel velem. Mániákusan figyelek arra, hogy a gyógyszerekből magamhoz vegyem a kellő mennyiséget, hiszen ha nem teszem, a múltam és az igazság rémálmok és hallucinációs emlékképekben kísért lépten-nyomon.
Szeretem a zenét.. hegedülök, ha van rá néhány szabad percem.

- Egyáltalán semmi baja, csak az apja intézte úgy, hogy intézetbe kerüljön.
- Mániákusan kerüli az érintéseket, a sok injekciózásnak hála, és az ápolóknak, akik előszeretettel kikötözték, egyáltalán nem viseli el, ha hozzáérnek. Ilyenkor beindul egy védekező mechanizmus az elméjében és pánikszerűen reagál.
- Eddig egyetlen olyan nő volt, aki közel tudott hozzá férkőzni, ő azonban elhagyta az iskola falait.
- Szobatársa az egyetlen talán, akivel kijönnek hasonlóságuk miatt
- Soha nem ismerné be magának, de volt már szerelmes, és ragaszkodott egy nőhöz. Talán a távozása az, ami ráébresztette arra, hogy igenis vannak még mély érzések a világon.
- Akármi történik is, a szíve mélyén szereti az apját
- Magát hibáztatja tönkrement életéért, és azért, hogy az anyja meghalt.

Igor Volonyev

Név:Igor Volonyev
Született:Voldográd, 1994.dec.04.
Kor:15 éves
Ház: Dracollin
Vér:Arany
Oldal:Rossz (családja miatt)
Pálca:12 hüvely, sárkánypikkely, mahagóni. Erő bordó színű, markolata fém. Keskeny, ruganyos. Tökéletes a átkok és védő bűbájok használatára.
Seprű: Nincs
Állat: Van egy keresztes Viperája, de mivel még nincs tanári engedélye, ezért nem hozta magával. Majd egyszer elhozza magával.
Egyéb:


Igor Volonyev 1994. december 4-én látta meg a napvilágot Voldográdba. Ahogy megszületett , Moszkvába költöztek a nagyszüleihez. Apuja és anyja szint tiszta, több száz évre vissza menő arany vérű családja volt úgyhogy aranyvérű családba született, s mivel a család gazdag ezért meg volt az anyagi háttér is ami egy igazi arany vérű családot mintáz. Az óvodába már történtek elég furcsa dolgok pl. Aki csúfolta "véletlenül elesett" ezért sokan csúfolták kiközösítették ezért két óvodába járt. Ez volt a mugli, majd egy magán óvodába íratták ahol varázslók gyermekeit már akkor megtanították varázsolni. Iskolásan már nem történt ilyen incidens de ott se volt sok barátja nem mindenkinek nyílt meg. Kb. 10 éves lehetett amikor megkapta a 12 hüvely méretű, mahagóni , sárkánypikkely maggal rendelkező pálcáját. Keskeny ruganyos pálca, erős bordó színnel aminek markolata fém. Nagyon örült és mivel már ismerte az alap varázslatokat óvodából nem volt semmi gond. Apja tovább tanította fiát, hogy felkészüljön az varázsló iskolára. Mivel aranyvérű és valamilyen szinten még "arisztokrata" családból származott, Igortba elkezdték bele ölni azt, hogy ne barátkozón, sőt még ne is beszéljen fél vagy sár vérű diáktársaival. Innentől kezdve gyűlölt mugli iskolába járni, hisz utálta őket. De ami ennél is rosszabb volt, Apja sötét varázsló volt, mint az ő apja és anyja és így tovább. Így Igor is egyszer apja nyomdokaiba lép. Teltek az évek Igor 14 évesen már nagy tudással rendelkezett. Nagyapja "külön órájára" is járt ahol nagyon sok sötét varázslatot tanult. Említette nagyapja, hogy van egy nekromancia nevű tudomány. Ami nagyon érdekelte már akkor is ezért, úgy gondolja, hogy ezt a bonyolult tudományt szeretné megtanulni.
15 évesen megkapta a levelet a Drapanre Boszorkány - és Varázslóképző Szakiskolától. Örült a levélnek, hisz tovább kamatoztathatja tudását. És mivel a házvezetője (később kiderült.), hogy vér mágiát is tanít még jóban kezdte érdekelni a dolog, hisz a vér mágia és a nekromancia nagyon közeli "rokonok".


Jellem: Rosszindulatú. Neveltetése miatt nem bírja a fél és sár vérűeket. Rideg, hűvös, kimért de ezt mind elegánsan. Olyan "a sötétbe lapulva támad áldozatára" tipus, szóval ha valakivel baja van azt nem ország világ előtt fogja elintézni. Szépen megvárja a megfelelő pillanatot a támadásra.

Kinézet: Tipikus orosz. Magas, széles vállú karizmatikus arcal rendelkező, izmos fiú. Haja fekete ahogy íriszei is. Szeret elegánsan öltözni, egy laza feket ing hozzá egy fehér ing vagy póló. Emellett sőtét farmer, utcai lak cipő, télen (amikor a megszokottnál is hidegebb van.) bakancs.

Sergei Dragunov

Született: Moszkva, 1994, dec 15
Kor: 16
Ház: Dracollin
Vér:Arany
Életcél: A sötét mágia tökéletes használatának elsajátítása.
Pálca: 19 hüvely hosszú tölgyfa pálca skorpió farok maggal ellátott, kinézetre egy átlagos fekete pálca.
Állat: Nincs
Egyéb: Különleges tehetség a sötét varázslatok terén. S ragaszkodás az apja zsebórája iránt, amit mindig magánál tart, és egy kellemes dalamot játszik.
Előtörténet:1994 december 15-én születet Moszkvában, egy hideg hóviharos éjszakán. A szülei gazdag nemesi családból való aranyvérük voltak, látszólag törvénytisztelőek voltak. De ez csak álca volt, valójában sötét varázslok voltak. Innen eredhet a vonzódása a sötétséghez. Mindaddig folyatták a szülei a muglik kínzását még egy napon az aurorok eljöttek értük, ekkor még csak 5 éves volt. Sergei mivel még fiatal volt és nem vett részt a szülei teteiben nem tettek vele semmit. Miután a szüleit elvitték, a nagybátyja vette gyámsága alá. Aki nem foglalkozott vele csak azért vette magához, hogy a vagyona felet rendelkezzen, annyit tett meg neki hogy magán tanárokkal tanítatta, de csak is a sötét mágiára és a párbajozásra, és az elvakult nézetek miatt egy teljesen zárkózót személy lett. A szeretet hiány és a tanítások miatt nem sokba nézte a muglikat és azokat, akik velük mutatkoztak. Egy éjszaka, amikor a nagybátyja dolgozó szobájában kereset egy titkos szobát talált ahol különböző tiltót tárgyak voltak és feljegyzések. Elkezdte olvasgatni a papírokat, amikor rá akadta egy feljegyzésre miszerint a saját nagybátyja jutatta a törvény kezére Sergei szüleit csak, hogy övé lehessen a vagyon. Sergei aki érzet valami hála félét a nagybátyja iránt mivel az befogadta. Az a hála az iratoknak köszönhetően teljesen szertefoszlót a helyébe a gyűlölet lépet. Megfogadta magának, hogy azon a napon, amikor nagykorú lesz bosszút ál ezért a nagybátyján, azért csak azon a napon, mert nem akar árvaházba menni. Ebben a sötétségben élt addig még meg nem kapta a levelet hogy felvételt nyert A Drapanre Boszorkány – és Varázslóképző szakiskolába. Amikor elolvasta a felvételi levelet egy gonosz mosoly kúszott végig az arcán, úgy gondolta, hogy az éveknek és a tanításoknak köszönhetően, amiket az iskolában fog megszerezni könnyedén meg bosszulhatja a nagybátyja bűneit.De az iskolában történ sok váratlan dolog, egy kis románc egy diáktársával, majd csalódás. Egy gyűrű, ami elnyomta az érzelmeit, a nagybátyja megjelenése. A gyűrű hatását megszüntette, de az eredeti jelleme és a ruhatára és a hajszíne is megváltozott.
Tulajdonságok:170cm magas, 65 kgram, hosszabb ezüstös haja van, aminek engedi hogy a szemébe logjon, fekete szemei vannak, amikben nem sok érzelem látható. Testalkata átlagos. Általában egy fekete pulóver volt rajta egy fekete zakóval és fekete nadrággal.De most már színesebben és változatosan öltözködik.
Jelleme:Csöndes távolságtartó mindenkivel szemben, inkább a háttérben szeret lenni, ha kérdeznek, tőle röviden válaszol, sosem kezdeményez semmilyen beszélgetést. Nincsenek barátai, de nem is érzi szükségét, hogy kellenek neki. Okos és tehetséges, remekül párbajozik, de ezeket a tulajdonságait nem mutatja meg. Szereti azt a látszatot kelteni, hogy egy átlagos szürke diák. Volt régen, most már kilépet a fényre, vadabb és féktelenebb lett és gonoszabb, inkább belefolyik mindenbe, egy szóval szeszélyesebb. Már nem titkolja a tehetségét, de csak akkor mutatja meg ha olyan kedve van .

Dante Matthew

Dante Matthew: 1994. 02. 28- án született orosz ország déli részén.Szülei gazdag, befolyásos emberek. Testvére nincs, aminek mindig is örült, szeretett egyke lenni. Otthon taníttatták és eszében sem volt iskolába menni. Tanárainak azonban nagyon könnyű dolga volt vele hiszen a fiú imádott olvasni és szinte minden érdekelte. Kiskorában nagyon érdeklődött a különböző országok kultúrájáért és sokat utazgatott. Fekete öves karate tudása van. francia országban tartózkodott egy ideig és rászokott a cigire. Naponta képes akár egy dobozzal is elszívni. érdeklik a szellemekről szóló olvasmányok és a valós eseményen alapuló történetek. Egy arisztokrata családból származik. Miután szülei házassága tönkre ment a fiú nem bírta tovább az otthoni légkört és úgy döntött magánoktatás helyett, hajlandó elmenni egy iskolába. Hosszas keresgélés után bukkant rá a Drapanre varázslóiskolára melyben megtalálta amit keresett. Szülei megpróbálták lebeszélni, de nem sikerült a fiú megérkezett hát az iskolába.

jellem:
csendes, higgadt személyiség. Mindenre nyitott de nem kérdezősködik, nem szereti beleütni az orrát, mások dolgába. Ha valakit megszeret akkor nagyon hűséges beszédes, kedves lesz. Csakhogy nagyon nehéz elnyerni a bizalmát és a szeretetét. nem keresi mások társaságát, elvan a könyveivel, melyeket mindig magával visz.

kinézet:
hosszú fekete haja van, melyet nehéz munka esetén összefog. Sötétbarna, majdnem fekete szemei vannak. Korához képest nagy gyerek. magas és a rendszeres önvédelmi edzéseknek köszönhetően izmos. Nem a legújabb divat szerint öltözködik. Vagy farmerban vagy fekete nadrágban láthatják az emberek melyhez csizma és hosszú ujjú társul. Ékszernek egy barna bőrszíjat hord a csuklóján, jobb fülében pedig karika fülbevaló lóg, rajta egy kereszt medállal.

Tyara Barez

Teljes név : Tyara Barez

Származás: aranyvér

Születési idő/hely : 1994. jan. 1. , Sydnei, Ausztrália

Szülei : Brandon Barez (feketemágus)
Amelia Mary Barez (árnymágus)

Állatok: Csak egy varjú. (Apollón)

Hobbi: Zenélés a bandájában, írás.

Egyéb: Van egy rockbandája a The Gate Of The Hell, ő az énekes.
Amerikai létére utálja a hamburgert.
Van egy rózsaszín plüssfigurája, ami ha elveszik ölni képes érte.(de persze erről senki sem tud)

Jellem: Magányos farkas típus, de nem utálja a társaságot, ha az épp megfelel neki. Nagyon nehezen barátkozik, nem egy született kedves tündérke. Simán kihasznál bárkit, kivéve ha az illető fontos lesz neki. Meglehetősen rideg, de kitartó, és céltudatos, néha már már túl vakmerő. Enyhe őrült beütése van, a nyelvét meglehetősen felvágták és elég bunkóra teremtette az Isten. Szabad szellemű, nem szereti a bezártságot, a szabályokat meg végképp nem. Valahogy mindig sikerül megszegnie őket. Elég hiú, és nem nagyon érdekli ha megbánt vagy porig aláz valakit, és nem szívbajos ha bele kell kötni valakibe. Szeret egyedül lenni, számára a magány nem rossz, hanem egy állapot, ami a legjobb dolgokat hozza ki belőle.

Kinézet: Hosszú hullámos barna haja mindig gyönyörűen fénylik, zöld szemei pedig vészjóslóan csillognak. Arca gyönyörű és az egész lány az, de mégis van benne valami pokoli. 170 cm magas, karcsú, nőies lány. Imád kihívóan és egyedien öltözködni, nem szereti az egyenruhákat ezért soha nem is veszi fel azokat. Mozgása tiszteletet parancsoló, és megjelenése mindig büszkeséget sugároz.

Előtörténet: később...

Oldal: A Dracollin szak diákjai
Üdvözöllek a Drapanre honlapján!!! - © 2008 - 2024 - drapanre.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat